Az elektronikus rendszerek mindenütt jelen vannaképítőipari gépek. Az olyan funkciók, mint a kamerák, érzékelők, terhelésfigyelés, hibajelzések és automatikus vezérlések ma már a napi műveletek szerves részét képezik. A berendezések önállóan több adatot tudnak gyűjteni, és konkrét feladatok elvégzésében segíthetik a kezelőket.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kezelő feladata egyszerűvé vált, és azt sem, hogy az embereket teljesen kivonják a műveleti folyamatból.
Noha a gép képes jelenteni az aktuális terhelést, hőmérsékletet, helyet vagy rendszerhibákat, nem tudja könnyen helyettesíteni a kezelő megítélését a -helyszíni körülményekkel kapcsolatban.
Például, amikor egy kerekes rakodó különböző anyagokat tartalmazó területre lép, a kezelőnek a talajviszonyok, az anyagjellemzők és a rendelkezésre álló munkaterület alapján kell beállítania a mozgásokat. Amikor egy targonca kezeli a rakományt, olyan tényezők, mint a rakomány alakja, egymásra rakásának módja és a környező környezet befolyásolják a tényleges műveleteket. Teleszkópos rakodók üzemeltetésekor a kezelőknek figyelemmel kell kísérniük a rakomány állapotát, a közeli akadályokat és a gém állapotát.
Ezeket a feladatokat nem lehet egyszerűen egy gombnyomással végrehajtani.
Az intelligens rendszerek lényegében segítenek a kezelőnek "többet látni".
Korábban a kezelők a tapasztalatokra támaszkodtak a mérőeszközök, a gépmozgások és a helyszíni körülmények figyelemmel kísérése során. Napjainkban az érzékelők és kijelzőrendszerek közvetlen visszacsatolást biztosítanak, lehetővé téve az anomáliák gyorsabb észlelését, és csökkentve az intuícióra való hagyatkozást.
Mégis, az információk beáramlása miatt a kezelőknek valójában kiváló ítélőképességre van szükségük.
Például a rendszerriasztás nem egyszerűen azt jelenti, hogy a kezelőnek vakon kell követnie az utasítást. Miért alakult ki a helyzet? Működhet tovább a gép? Csökkenteni kell a mozgás sebességét? Szükséges-e a működési mód megváltoztatása, vagy le kell állítani a gépet ellenőrzés céljából? Ezek a kérdések továbbra is a tényleges munkakörülményeken alapuló döntést igényelnek.
Ebből következően az építőipari gépek intelligenciájával párhuzamosan az üzemeltető szerepe is fejlődik.
A puszta „a gép irányításáról” a „gép megértésére” vált.
A kezelőknek nem csak az irányt, a sebességet és a mozgást kell tudniuk szabályozni, hanem értelmezniük kell a gép által szolgáltatott információkat is,{0}}hogy különbséget tegyenek a normál ingadozások és az azonnali figyelmet igénylő helyzetek között. Ez a képesség egyre kritikusabb a terhelésfigyeléssel, asszisztált vezérléssel vagy intelligens riasztási funkciókkal felszerelt berendezések esetében.
Míg az intelligens rendszerek csökkenthetik az ismétlődő feladatokat, és átfogóbb adatokkal látják el a kezelőket, a gép szerepe az információszolgáltatásra korlátozódik; az emberi kezelő továbbra is felelős a végső ítélet meghozataláért.
Vitathatatlanul ez a legfontosabb szempont a kezelő szerepében az intelligens építőipari gépek korszakában.
