Teles fogantyúkne csak egyféle szerkezetben szerepeljen. A piacon lévő berendezések két-részes, három-részes és négy-részes gémekkel rendelkeznek.
A szórókeret szakaszok eltérő száma elsősorban a különböző munkamagassági és kinyúlási követelmények teljesítését szolgálja. A berendezés teljes méretei, a szerkezeti feszültség és a terhelési követelmények szintén befolyásolják a gém kialakítását.
Két-részes teleszkópos gém
Három{0}}részes teleszkópos gém
Négy-részes teleszkópos gém
Milyen műveletekre alkalmas a két{0}}szelvényű gém?
Két -szelvényű gém általában egy alapkeretből és egy teleszkópos gémből áll. A teleszkópos gém az alapgém belsejében van felszerelve, és egy hidraulikus rendszeren keresztül nyúlik ki és húzódik vissza.
Ez a szerkezet viszonylag egyszerű. Ha a szükséges munkamagasság és vízszintes kinyúlás nem különösebben megerőltető, egy két-részes gém megfelel az igényeknek, és a visszahúzott állapot viszonylag könnyen szabályozható. A szigorú általános méretigényű berendezéseknél a gém hosszát össze kell hangolni az alvázzal, az ellensúllyal, a fülkével és más alkatrészekkel.
Miért gyakoribbak a három-szelvényű gémek?
A három-szelvényű szórókeret teleszkópos gémrésszel egészül ki. Több gémszakasz van egymásba ágyazva, és működés közben egymás után nyúlnak ki.
Ez nagyobb elérést tesz lehetővé, miközben szabályozza a visszahúzott hosszt. Amikor a berendezésnek egyensúlyba kell hoznia a szállítási méretet és a működési tartományt, a három-részes gém az elterjedt kialakítás.
A három{0}}részből álló boom felépítése is bonyolultabb. A szórókeret szakaszok között vezető- és tartószerkezetekre van szükség, valamint a teleszkópos hengereket, láncokat vagy más teleszkópos mechanizmusokat is össze kell hangolni. A szórókeret szakaszok közötti illesztési távolság, a szerkezeti szilárdság és a gyártási pontosság egyaránt befolyásolja a teleszkópos mozgást.
Milyen problémákat old meg elsősorban a négy{0}}részes fellendülés?
A négy-részes gém tovább növeli a teleszkópos lépcsők számát.
A berendezés alapgémének nem kell különösebben hosszúnak lennie ahhoz, hogy nagyobb effektív hosszabbító hosszt érjünk el. Nagyobb emelési magasságot vagy nagyobb vízszintes kiterjesztési távolságot igénylő műveleteknél a négy-részes gém nagyobb munkatartományt biztosít.
A négy{0}}szelvényű boom szerkezeti követelményei is magasabbak. A szórókeret szakaszok megnövekedett számával bonyolultabbá válik a vezetők, támasztékok, teleszkópos hajtások és hidraulikus vezetékek elrendezése. A gém által viselt terhelés is változik a különböző kiterjesztési állapotokban.
Itt fontos megjegyezni, hogy a négy-részes gém nem feltétlenül jelenti azt, hogy a berendezés "erősebb", mint egy három-részes gém.
A rakománynak a berendezésre gyakorolt hatása más, ha a teleszkópos gém teljesen be van húzva és teljesen ki van húzva. A munkasugár növekedésével a rakomány és a gép támasztópontjai közötti távolság nő, és a teherbírás jellemzően a terhelési görbével változik.
Miért ne használnánk egységesen a négy{0}}részes gémet?
A teleszkópos gém kialakítása nem egyszerűen a szórókeret szakaszok számának növeléséről szól.
A gémszakaszok számának növelése megváltoztatja a szerkezeti súlyt, a gyártási nehézségeket, a hidraulikus rendszer konfigurációját és a karbantartási követelményeket. Magának a berendezésnek is nagyobb szerkezeti súlyt kell viselnie. Ha a berendezést főként alacsony- és közepes-szintű kezelésre használják, és alacsony a vízszintes kinyúlás követelménye, akkor gyakorlatilag nincs szükség több gémszakaszra.
Ha a berendezésnek magas-szintű kezelést, nagy-távolságú kirakodást stb. kell végrehajtania, a több-szelvényű teleszkópos gém előnyei könnyebben bemutathatók.
Ezért a két-szelvényű, három-szelvényű és négy-szelvényű gém különböző tervezési követelményeknek felel meg.
A teleszkópos gém kiválasztását nem szabad kizárólag a szórókeret szakaszok számán alapulni. A teleszkópos rakodó tényleges üzemi kapacitását több paraméter figyelembevételével kell megítélni. A különböző számú gémszakasz lényegében különböző szerkezeti kialakításokat képvisel. Eszközvásárláskor először a munkamagasságot, a hatótávolságot, a rakomány tömegét, a helyszíni helyet kell meghatározni, majd a konkrét terhelési diagram és a műszaki paraméterek alapján kell kiválasztani a megfelelő felszerelést.
